A munkahelyi stressz nem csupán közérzeti kérdés: a tartós pszichés megterhelés az egészségre és a munkavégzés biztonságára is hatással lehet. A megelőzés ezért a munkavédelem része.
Közösen a munkahelyi mentális egészségért!
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2026 októberében elindította „Közösen a munkahelyi mentális egészségért!” elnevezésű, 2026–2028-as kampányát. Az ügynökség által közölt felmérési eredmények szerint az uniós munkavállalók 45%-a számolt be a mentális egészségét veszélyeztető munkahelyi tényezőkről.
A kampány célja a pszichoszociális kockázatok felismerésének, értékelésének és megelőzésének elősegítése.
Milyen kockázatai lehetnek a munkahelyi stressznek?
A feszített munkatempó, a szoros határidők és a munkahelyi konfliktusok jelentős pszichés megterhelést okozhatnak. A tartós túlterheléssel összefüggő fáradtság, alvászavar és koncentrációcsökkenés különösen a fokozott figyelmet igénylő tevékenységeknél növelheti a munkabalesetek kockázatát. Az irodai és más munkakörökben is jelentkezhetnek kedvezőtlen egészségi következmények.
Kötelező a pszichoszociális kockázatok értékelése?
Igen. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről alapján a munkáltatónak a kockázatértékelés során figyelembe kell vennie a munkavégzéssel összefüggő pszichoszociális kockázatokat is. Ez nem jelent automatikus kötelezettséget minden munkavállaló külön pszichológiai vizsgálatára.
A vizsgálandó tényezők közé tartozhat például a tartósan túlzott munkaterhelés, a nem megfelelő munkaszervezés, a vezetői támogatás hiánya és a feladatkörök tisztázatlansága.
Hogyan ismerhetők fel a kockázatok?
A munkakörülmények áttekintése és a munkavállalói visszajelzések értékelése már önmagában is lényeges információkat adhat. Érdemes megvizsgálni:
- Rendszeres-e a túlórázás vagy a túlzott munkaterhelés?
- Egyértelműek-e a feladatok és felelősségi körök?
- Biztosítottak-e a szükséges munkafeltételek és pihenőidők?
- Jelezhetők-e biztonságosan a munkahelyi problémák?
Ezek a kérdések a veszélyek előzetes felismerését segítik, de nem helyettesítik a dokumentált munkavédelmi kockázatértékelést.
Hogyan csökkenthető a munkahelyi stressz?
A reális elvárások, az átgondolt munkaszervezés, az egyértelmű feladatmeghatározás és a megfelelő pihenőidők biztosítása hozzájárulhatnak a pszichoszociális megterhelés csökkentéséhez. Fontos az olyan munkahelyi kommunikáció is, amely lehetővé teszi a problémák jelzését és azok érdemi kezelését.
A megelőzés célja a munkával összefüggő kockázatok felismerése, valamint a feltárt problémákhoz igazodó intézkedések végrehajtása és eredményességük felülvizsgálata.
munkavédelem, pszichoszociális kockázatok, munkahelyi stressz, kockázatértékelés, munkahelyi egészségvédelem, mentális egészség, munkáltatói kötelezettségek
