Ebben a dokumentumban kell azonosítani a szervezetnél fellelhető összes olyan kockázati tényezőt, melyeket a használt munkaeszközök, folyamatok, terhelések, anyagok okozhatnak számunkra.
A kockázatértékelés során fel kell tárni azokat a területeket, melyek ártalmasak lehetnek vagy balesetet okozhatnak a munkát végzőknek. Ha nem rendelkezünk ilyen dokumentációval, akkor nem is tudjuk, hogy pontosan milyen veszélyekkel kell szembenéznünk a biztonságos munkavégzés érdekében.
A kockázatértékelés hiánya munkavédelmi bírságot vonhat maga után. A kockázatbecslés elkészíttetésének felelőssége a munkáltatóé. Figyelni kell arra is, hogy a dokumentum megléte önmagában nem elég, fontos annak színvonala is. A minőségileg nem megfelelő kockázatbecslés ugyanúgy járhat bírsággal, mint a dokumentum hiánya.
Még ma is vannak olyanok, akik szükségtelennek, felesleges adminisztrációs nyűgnek tartják a kockázatbecslés elkészítését. Pedig a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is kiemelten fontos a kockázatértékelés, hiszen ez garantálhatja a dolgozók egészségét és biztonságát.
A kockázatértékelés határozza meg a munkavédelem alapjait, ezért megfelelő körültekintéssel kell elvégezni a becslést, hiszen később erre épülve dolgozató ki a munkavédelmi szabályzat.
A munkavédelmi kockázatértékelés segítségével lehet felmérni a veszélyeket, veszélyforrásokat, valamint ennek segítségével lehet meghatározni a szükséges egyéni védőeszközöket is.
Mielőtt a szervezet megkezdené működését, sort kell keríteni a kockázatértékelés feladatainak elvégzésére. Ugyanez vonatkozik azokra az estekre is, amikor a munkakörülmények bármilyen okból megváltoznak. A kockázatbecslés elkészítésének megismétlésére van szükség új telephely nyitásakor, illetve a meglévő bővítésekor, új technológia, eszköz vagy munkafolyamat bevezetésekor. Amennyiben munkabaleset következett be, szintén kötelező újból elvégezni az értékelést.
Ki készíthet ilyen dokumentumot?
A munkahelyi kockázatbecslés munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, tehát munkavédelmi szakember készítheti el.
A dokumentumban rögzíteni kell a kockázatértékelés helyszínét, valamint a készítő adatait. Ezen felül tartalmaznia kell a veszélyeztetetteket, a veszélyeket és az ezeket súlyosbító hatásokat. A kockázatok mennyiségét és minőségét is értékelni kell, majd ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel mérsékelhetők a veszélyek. Az intézkedésekhez határidőt kell megadni, valamint felelőst kell kijelölni.
Meg kell határozni, és a dokumentumba kell foglalni, a következő kockázatértékelés időpontját is.
Fontos szót ejteni a felülvizsgálatokról és az eredményesség nyomon követéséről. Ezek szintén elengedhetetlen elemei a kockázatbecslésnek, amelyek a hibák kiszűrését és biztonság növelését hivatottak elősegíteni.
Már megtörtént a kockázatbecslés. Érvényes még?
A munkáltató a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Tehát, ha nincs a munkavégzésben munkavédelmet érintő változás a szervezet életében, akkor a kockázatértékelés 3 évig érvényes.
Konkrét, cégre szabott ajánlatért vegye fel velünk a kapcsolatot!