Veszélyes gépek esetén:

A gépüzembehelyezés alatt nem a klasszikus értelemben vett üzembehelyezési eljárást értjük (mint pl.: letelepítés, helyszíni összeszerelés, villamos hálózatra történő csatlakozás, stb.). A munkavédelmi törvény 21. § 1. bekezdése szerint a gépet üzemeltető munkáltatónak a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban kell elrendelnie.

Ez a folyamat a munkavédelmi szempontú üzembe helyezés.

Melyek azok a veszélyes gépek, berendezések, melyeket munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni?

Veszélyesnek minősülő eszközök jegyzékét a Munkavédelmi törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1 számú melléklete tartalmazza.

Ezt szerintem be kellene linkelni:

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:

1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;

1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;

1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. Faipari gyalugép kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.

6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. Faipari kézi láncfűrészgép.

9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:

12.1. mozdony és fékezőkocsi,

12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.

14. Járműemelők.

15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

18. Gépi hajtású emelőtargoncák.

19. Villamos emelődobok.

20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.

21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

24. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk

25. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

26. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

Valamint ezen gépek és berendezéseken felül veszélyesnek minősíthető az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Kinek és hogyan kell az üzembehelyezést elvégezni?

Az üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.

Ezen vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ami azt jelenti, hogy mindenképp olyan szakemberrel kell végeztetni, aki ez irányú szakképesítéssel rendelkezik (pl.: munkavédelmi technikus, mérnök).

Mikor kell elvégezni a veszélyes gépek munkavédelmi szempontú üzembehelyezését?

Először, az első használatbavétel előtt, amikor a gép, berendezés, technológia üzemkész. Ha egy berendezést próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetnek, akkor is el kell végezni a vizsgálatot.

Továbbá, ha megváltoznak az üzemeletetés körülményei (pl: áttelepítés), vagy ha hosszú időn át állt és a berendezés újraindítása indokolt.

Veszélyesnek nem minősülő gépek, berendezések, eszközök esetében történő vizsgálat

A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében – ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől – a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint – ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát – a használatba vétel előtt a megfelelő szakmai képesítéssel megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről. Ilyenek például: telepített forgácsoló gépek, megmunkáló központok, vagy akár egy létra.

A vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Mikor kell elvégezni, milyen gyakorisággal?

Ezen munkaeszközöket valamint a felülvizsgálat gyakoriságát a munkáltató határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás vonatkozó előírásaira, de a leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.

 

Konkrét, cégre szabott ajánlatért vegye fel velünk a kapcsolatot! 

AJÁNLATKÉRÉS

Vissza