A munkavédelmi kockázatértékelés során fel kell tárni és értékelni kell a munkavégzéssel összefüggő veszélyeket és kockázatokat, különös tekintettel a munkaeszközökre, a technológiákra, a felhasznált anyagokra és a munkavállalókat érő terhelésekre.
A kockázatértékelés során fel kell tárni azokat a területeket, melyek ártalmasak lehetnek vagy balesetet okozhatnak a munkát végzőknek. Ha nem rendelkezünk ilyen dokumentációval, akkor nem is tudjuk, hogy pontosan milyen veszélyekkel kell szembenéznünk a biztonságos munkavégzés érdekében.
A kockázatértékelés hiánya munkavédelmi bírságot vonhat maga után. A kockázatbecslés elkészíttetésének felelőssége a munkáltatóé. Figyelni kell arra is, hogy a dokumentum megléte önmagában nem elég, fontos annak színvonala is. A minőségileg nem megfelelő kockázatbecslés ugyanúgy járhat bírsággal, mint a dokumentum hiánya.
Még ma is vannak olyanok, akik szükségtelennek, felesleges adminisztrációs nyűgnek tartják a kockázatbecslés elkészítését. Pedig a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is kiemelten fontos a kockázatértékelés, .hiszen ez hozzájárul a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzéséhez.
A kockázatértékelés határozza meg a munkavédelem alapjait, ezért megfelelő körültekintéssel kell elvégezni a becslést, hiszen később erre épülve dolgozható ki a munkavédelmi szabályzat.
A munkavédelmi kockázatértékelés segítségével lehet felmérni a veszélyeket, veszélyforrásokat, valamint ennek segítségével lehet meghatározni a szükséges egyéni védőeszközöket is.
A munkavédelmi kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt el kell végezni. A kockázatértékelést indokolt esetben meg kell ismételni, különösen akkor, ha megváltoznak a munkakörülmények, új telephely létesül, meglévő telephelyet bővítenek, vagy új technológiát, munkaeszközt, illetve munkafolyamatot vezetnek be.
A kockázatértékelést akkor is meg kell ismételni, ha a tevékenység, a technológia, a munkaeszköz vagy a munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben munkabaleset, fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés következett be.
Ki készíthet ilyen dokumentumot?
A munkahelyi kockázatbecslés munkavédelmi és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember készítheti el.
A dokumentumban rögzíteni kell a kockázatértékelés helyszínét, valamint a készítő adatait. Ezen felül tartalmaznia kell a veszélyeztetetteket, a veszélyeket és az ezeket súlyosbító hatásokat. A kockázatokat minőségi, illetve szükség esetén mennyiségi szempontból is értékelni kell, majd ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel mérsékelhetők a veszélyek. Az intézkedésekhez határidőt kell megadni, valamint felelőst kell kijelölni.
Meg kell határozni, és a dokumentumba kell foglalni, a következő kockázatértékelés időpontját is.
Fontos szót ejteni a felülvizsgálatokról és az eredményesség nyomon követéséről. Ezek szintén elengedhetetlen elemei a kockázatbecslésnek, amelyek a hibák kiszűrését és a biztonság növelését hivatottak elősegíteni.
Már megtörtént a kockázatbecslés. Érvényes még?
A munkáltató a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. A kockázatértékelést indokolt esetben soron kívül, egyébként – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – legalább ötévente el kell végezni. Tehát, ha nincs a munkavégzésben munkavédelmet érintő változás a szervezet életében, akkor a kockázatértékelés 5 évig érvényes.
Konkrét, cégre szabott ajánlatért vegye fel velünk a kapcsolatot!