Kémiai kockázatbecslés szükséges minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók veszélyes anyagokkal vagy keverékekkel dolgoznak, illetve munkavégzésük során veszélyes vegyi anyagok hatásának lehetnek kitéve.
Mi minősül veszélyes anyagnak vagy veszélyes keveréknek?
Veszélyes anyagnak vagy keveréknek minősül minden olyan vegyi anyag, illetve több anyagból álló keverék, amelyet az 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) alapján valamely veszélyességi osztályba soroltak. Ide tartoznak például a tűzveszélyes, mérgező, maró, irritáló, allergizáló, rákkeltő, valamint a környezetre veszélyes anyagok és keverékek.
A veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett munkavégzés során a munkáltatónak fel kell mérnie a munkavállalókat érő kémiai kockázatokat. A kémiai kockázatbecslés célja a veszélyek azonosítása, az expozíció értékelése és a szükséges megelőző intézkedések meghatározása.
Mikor szükséges kémiai kockázatbecslést készíteni?
A veszélyes anyagokkal vagy veszélyes keverékekkel történő munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak el kell végeznie a kémiai kockázatbecslést.
Ez a kötelezettség nem kizárólag a vegyipari tevékenységeket érinti. Kémiai kockázatokkal kell számolni például festés, felületkezelés, oldószeres tisztítás, fertőtlenítés, hegesztés vagy különböző vegyszerekkel végzett takarítás során is.
A kockázatbecslés során meg kell vizsgálni a felhasznált anyagok veszélyes tulajdonságait, az alkalmazott technológiát, a munkavégzés körülményeit, valamint a munkavállalók lehetséges expozícióját.
A kémiai kockázatbecslés alapját elsősorban a felhasznált veszélyes anyagok és keverékek biztonsági adatlapjai képezik. Figyelembe kell venni továbbá a vonatkozó munkahelyi expozíciós határértékeket, a rendelkezésre álló mérési eredményeket és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok adatait.
Mit kell vizsgálni a kémiai kockázatbecslés során?
A kockázatbecslés során nem elegendő a veszélyes anyagok azonosítása és a biztonsági adatlapok összegyűjtése. Az adott munkafolyamatot és a tényleges munkakörülményeket is értékelni kell.
A vizsgálatnak ki kell terjednie különösen:
- a veszélyes anyagok és keverékek, valamint a veszélyeztetett munkavállalók azonosítására;
- az anyagok egészségkárosító és fizikai-kémiai tulajdonságaira;
- az expozíció lehetséges útjaira, mértékére és időtartamára;
- az expozíció és a lehetséges egészségkárosító hatások összefüggéseire;
- a kockázatok minőségi, illetve szükség esetén mennyiségi értékelésére;
- a szükséges megelőző és védelmi intézkedések meghatározására.
A kockázat mértékét jelentősen befolyásolhatják a munkavégzés körülményei.
Nem azonos például egy oldószeres tisztítószer kockázata akkor, ha azt naponta több órán keresztül, nyitott technológiában alkalmazzák, vagy ha kis mennyiségben, alkalmanként, megfelelő elszívás mellett használják.
Külön figyelmet igényelnek azok a munkafolyamatok, amelyek során a munkavállalók több veszélyes anyag együttes hatásának lehetnek kitéve. Ez különösen lényeges az azonos szerveket vagy szervrendszereket károsító, illetve a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok esetében.
Munkahelyi légtérmérés és expozícióvizsgálat
A kémiai kockázatbecslés során meg kell határozni a munkavállalókat érő expozíció mértékét.
A munkahelyi levegőben előforduló veszélyes anyagok koncentrációjának vizsgálata különösen fontos azoknál a tevékenységeknél, ahol a munkavállalók gázokkal, gőzökkel, porokkal, füstökkel vagy egyéb légszennyező anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba.
A vonatkozó jogszabályi követelmények alapján gondoskodni kell a szükséges munkahelyi légtérmérések elvégzéséről, ideértve a munkavállalók légzési zónájában történő személyi mintavételt is.
A mérési eredmények alapján értékelhető a tényleges expozíció, és ellenőrizhető a jogszabályban meghatározott munkahelyi expozíciós határértékek betartása.
A kockázatbecslés során a jogszabály szerint előírt biológiai monitorozás eredményeit is figyelembe kell venni.
Milyen megelőző intézkedések szükségesek?
A feltárt kockázatok alapján a munkáltatónak meg kell határoznia és végre kell hajtania a szükséges megelőző és védelmi intézkedéseket.
Ezek különösen az alábbiak lehetnek:
- a veszélyes anyagok helyettesítése kevésbé veszélyes anyagokkal;
- a megfelelő technológiai és munkaszervezési megoldások alkalmazása;
- a veszélyes anyagokkal érintkező munkavállalók számának csökkentése;
- az expozíció mértékének és időtartamának minimalizálása;
- megfelelő szellőztetés és helyi elszívás biztosítása;
- a szükséges egyéni védőeszközök meghatározása és biztosítása;
- a veszélyes anyagok biztonságos kezelésének, tárolásának és felhasználásának szabályozása;
- a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és oktatása.
A munkáltatónak elsősorban a veszélyek megszüntetésére, illetve a kockázatok műszaki és szervezési intézkedésekkel történő csökkentésére kell törekednie.
Az egyéni védőeszközök alkalmazása nem helyettesíti az indokolt műszaki és szervezési intézkedéseket.
Mikor kell felülvizsgálni a kémiai kockázatbecslést?
A kémiai kockázatbecslést dokumentálni kell, és biztosítani kell annak naprakészen tartását.
A felülvizsgálat különösen akkor szükséges, ha:
- új veszélyes anyagot vagy keveréket vezetnek be;
- megváltozik az alkalmazott technológia vagy munkafolyamat;
- jelentősen módosul a felhasznált veszélyes anyagok mennyisége vagy az expozíció;
- az anyagok veszélyes tulajdonságaira vonatkozó új információ válik ismertté;
- a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok eredményei ezt indokolják.
A felülvizsgálat során nemcsak a dokumentáció aktualizálása szükséges, hanem annak ellenőrzése is, hogy a korábban meghatározott védelmi intézkedések továbbra is megfelelőek-e.
Fontos előírás, hogy a munkáltató által korábban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal csak akkor kezdhető meg a tevékenység, ha a kockázatbecslés megtörtént, és a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket meghatározták.
A kémiai kockázatbecslés jogszabályi háttere
A kémiai kockázatbecslés követelményeit elsősorban a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet határozza meg.
A rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni, valamint elvégezni a kémiai kockázatelemzést.
A kockázatelemzés a kockázatbecslésen túl a szükséges kockázatkezelési intézkedések végrehajtását és a munkavállalók megfelelő tájékoztatását is magában foglalja.
A kockázatbecslés elkészítése és a meghatározott megelőző intézkedések végrehajtása a munkáltató kötelezettsége.
A szakszerűen elkészített kémiai kockázatbecslés nemcsak a jogszabályi kötelezettségek teljesítését szolgálja, hanem hozzájárul a munkavállalók egészségének védelméhez és a biztonságos munkakörülmények kialakításához.
munkavédelem, kockázatértékelés, munkáltatói kötelezettségek, kémiai kockázatbecslés, kémiai kockázatértékelés, kémiai biztonság, veszélyes anyagok, veszélyes keverékek, biztonsági adatlap, munkahelyi expozíció, munkavédelmi kockázatértékelés, munkahelyi kockázatértékelés
